Loading...

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

ALAPSZABÁLYA

(a változásokkal egységes szerkezetben)

Balatonfűzfő, 2015. február 14.

 

ALAPSZABÁLY

 

A Hajóipari Vállalkozók Egylete összhangban, a Polgári Törvénykönyvben, továbbá az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt rendelkezésekkel, Alapszabályát módosítja, és az alábbiak szerint egységes szerkezetbe foglalja.

 

  1. AZ EGYESÜLET ADATAI

 

  1. Az Egyesület neve, székhelye, működése

 

  1. Az Egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete
  2. Az Egyesület rövidített neve: HVE
  3. Az Egyesület angol megnevezése: Hungarian Marine Industry Federation
  4. Az Egyesület székhelye: 8175 Balatonfűzfő, Sirály u. 2-6.
  5. Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.
  6. Az Egyesület időtartama: az Egyesület határozatlan időtartamra alakult.
  7. Az Egyesület logója:

 

  1. Az Egyesület célja és tevékenysége

 

  1. Az Egyesület célja, a hajóiparban tevékenységet végző vállalkozások: hajóépítők, kereskedők, szolgáltatók (kikötők, hajó bérbeadással foglalkozók, szerviz szolgáltatást nyújtó vállalkozások) összefogása, munkájuk segítése, és érdekeik védelme.
  2. A célkitűzés elérése érdekében az Egyesület
  • biztosítja tagjai számára a közös fellépést a szakmai vásárokon, kiállításokon és a reklám tevékenység területén
  • az Egyesületen belüli szakmai, vagy érdekcsoportok (tagozatok) képviselete
  • szervezi és elősegíti a tagok közötti információcserét, valamint figyelemmel kíséri és a tagok számára közreadja az érdekkörébe tartozó szakmai és piaci információkat
  • figyelemmel kíséri a szakterületen folyó üzleti tevékenységet és a törvényadta lehetőségekkel fellép a tisztességtelen üzleti magatartás, valamint a monopóliumok kialakulása ellen
  • kapcsolatot tart a működési területén tevékenykedő szakhatóságokkal, az idegenforgalmi szervezetekkel, és más egyesületekkel, ezeken a helyeken a tagság érdekképviseletét is ellátja
  • segíti a többi vállalkozó közös tevékenységét igénylő nagyobb volumenű vállalkozások megszervezését
  • szakértői véleményezést végez a szakterületen felmerülő vitás kérdések eldöntésének elősegítésére
  • a tagság érdekeinek megfelelően ápolja, és fejleszti a nemzetközi kapcsolatokat

 

1.2.3    . Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, párt érdekében nem végez politikai tevékenységet, nem állít jelöltet az országgyűlési képviselői választáson, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, az Európai Parlament tagjának, továbbá a megyei jogú város képviselő-testületébe, valamint nem jelöl polgármestert. Nem minősül azonban közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

 

  1. A TAGSÁGI JOGVISZONY

 

  1. A tagsági viszony lehetséges formái

 

  1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes és jogi személy, aki az Egyesület célkitűzések és az alapszabályát elfogadja, a tagsággal járó kötelezettségeinek eleget tesz, és felvételt nyer. Az Egyesületben a rendes tagként felvett jogi személyeket vezető tisztségviselőjük vagy az ő meghatalmazottja képviselik.
  2. Az Egyesületnek tiszteletbeli tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, akit az Egyesület erre felkér, és azt elfogadja, vagy halála után az a személy, akit az Egyesület tagsága arra méltónak talál. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik és vezető tisztségviselővé nem választható.
  3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesületet céljai elérésében jelentősen támogatja. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik és vezető tisztségviselővé nem választható.

 

  1. A tag jogállása

 

  1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.
  2. A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
  3. A tag tagsági jogait a vezető tisztségviselő személyesen vagy az ő meghatalmazottja gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  4. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

  1. A tagsági viszony keletkezése

 

  1. A tagfelvételi kérelmet két Egyesületi tag ajánlásával ellátva az Elnökséghez kell benyújtani. A tagsági jogviszony a soron következő Közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozott határozata alapján, a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A Közgyűlés ezen döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.
  2. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat (név, lakcím, telefonszám, e-mail cím) az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.
  3. A tagsági viszony a tagdíj befizetésétől kezdődően érvényes.

 

 

 

 

  1. Tagsági viszony megszűnése

 

  1. A tagsági viszony kilépéssel bármikor megszüntethető. A kilépési szándékot a Elnökséggel írásban kell közölni. A tagdíjhátralékkal nem rendelkező gazdálkodó szervezet tagsági jogviszonyból származó jogai és kötelezettségei a tárgyév utolsó napjáig fennállnak. A tagdíjhátralékkal rendelkező tag kilépési nyilatkozatát, amennyiben tagsági jogvi­szonyát hátraléka rendezése nélkül kívánja megszüntetni, a kizárására irányadó szabályok, és szankciók szerint kell elbírálni.
  2. A Közgyűlés a tagok sorából kizárhatja azt, aki jogszabályt, az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy az alapszabályt, tudatosan, súlyosan vagy ismételten sértő magatartással megsérti. Ilyen magatartásnak minősül többek között, ha az Egyesület tagja etikátlan üzleti magatartást tanúsít, amelyre az bármely Egyesületi tag kezdeményezésére a közgyűlésnek. Ugyancsak kizáró oknak számít, ha tagdíjával legalább 3 évi elmaradása van és azt a kétszeri felszólítás ellenére sem rendezi.
  3. A kétszeri Elnökségi figyelmeztetés hatástalansága esetén – melyek során a tag figyelmét részletesen, írásban fel kell hívni a mulasztások jogkövetkezményeire – az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszti a döntést, mely a tag meghallgatása után a tag kizárásáról a Közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
  4. A kizárást vagy kilépést követő három éven belül a gazdálkodó szervezet, vagy annak jogutódja nem lehet tagja az Egyletnek. A kilépésről, kizárásról vagy a felfüggesztés megszüntetéséről a közgyűlés dönt.
  5. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
  6. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörén belül dönt a tag kizárása felöl.
  7. A kizárt tag a sérelmesnek tartott, Közgyűlés által hozott kizárást jóváhagyó/elrendelő határozatának bírósági felülvizsgálatát attól az időponttól számított 30 napon belül kezdeményezheti, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.
  8. A tagsági viszony törléssel szűnik meg, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való joga.

 

  1. A tag jogai

 

  1. A tag jogosult az Egyesület közgyűlésén részt venni és szavazni.
  2. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik
  3. Az Egyesület minden rendes tagja választhat és minden Egyesületi tisztségre választható.
  4. Jogosult az Egyesület által nyújtott minden kedvezmény és szolgáltatás igénybevételére.
  5. Bármikor jogosult az Egyesület ügyeibe betekintést nyerni.

 

  1. A tag kötelezettségei

 

  1. A tag köteles az Egyesület alapszabályát betartani és a abban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
  2. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
  3. A tag köteles az Alapszabály, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait végrehajtani.
  4. A tag köteles a tagdíjat befizetni.

 

  1. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

  1. A közgyűlés

 

  1. Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  • A közgyűlés hatáskörébe tartozik
  • a) az alapszabály módosítása;
  • b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • d) az éves költségvetés elfogadása;
  • e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  • f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  • k) a végelszámoló kijelölése.

 

  1. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, de rendkívüli összehívást kezdeményezhet a Elnökség vagy a tagoknak a legalább egyharmadát képviselő csoport is, az ok és cél megjelölésével, vagy:

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

  1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A határozatképtelenség miatt, azonos napirenddel ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, amennyiben azt a közgyűlési meghívóban a tagokat előre tájékoztatták.
  2. A közgyűlés napirendjéről, helyéről és időpontjáról a tagságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell.

A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

Ha a tag a napirend kiegészítésére a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatot tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, ha javaslatát a közgyűlés előtt legalább három nappal közli a tagokkal és az elnökséggel.

 

Közgyűlés összehívása történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette. A meghívót, az előzetes értesítési időközben – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni az Egyesület honlapján: www.hajoegylet.hu

  1. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

A határozatok meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha a Ptk. egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

  1. A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja.

Közvetlenül a szavazást követően a Levezető Elnök – a szavazatszámlálók segítségével - összesíti a szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy a Levezető Elnök szóban kihirdeti a jelenlévő tagoknak, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – fentiek szerinti – kihirdetésének időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnök 8 munkanapon belül köteles az adott Közgyűlésen jelen nem lévő tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette.

A Közgyűlés tisztségviselői: a Levezető Elnök, két jegyzőkönyv hitelesítő (akik egyúttal a szavazatszámlálók), és a jegyzőkönyvvezető.

A Közgyűlést a megszavazott tag vagy a Titkár vezeti, mint Levezető Elnök.

A jegyzőkönyv hitelesítőket (akik egyúttal szavazatszámlálókat a Közgyűlés az ülés elején, a napirendi pontok előtt az általános szabályok szerint választja.

Jegyzőkönyvvezetőnek – a levezető Elnök javaslata alapján – az egyik jegyzőkönyv hitelesítő, vagy rajta kívülálló (akár az Egyesület tagja, akár a Közgyűlésen résztvevő más) személy is megválasztható.

  1. A közgyűlés által kiemelten fontos kérdésnek minősített ügyekben a szavazók kétharmadának egyetértése szükséges a döntéshez.
  2. A közgyűlés ülései nyilvánosak, bárki által látogathatóak.

A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, a napirendet, határozatképességre vonatkozó megállapításokat, a hozzászólásokat, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), azok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megjelölésével, mellékelve a megjelentek aláírásával a jelenléti ívet.

A hitelesített jegyzőkönyvet nyilván kell tartani, amelyet bárki előzetes egyeztetés alapján a Titkárnál, bármikor megtekinthet. A nyilvántartást akként kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

A hitelesített jegyzőkönyvet és a meghozott határozatot, avagy elutasított határozatot – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni az Egyesület honlapján: www.hajoegylet.hu, a jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül.

 

  1. Az Elnökség

 

  1. Két közgyűlés között az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség.
  2.  Az Elnökség az Egyesület operatív, ügyvezető, irányító testülete, egy Elnökből és két tagból áll. Az Elnökség Elnöke egyben az Egyesület Elnöke is.

            Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az Elnököt és az Elnökség tagjait a közgyűlés választja meg 3 éves időtartamra.
  2. Az Elnökség valamely tagjának tartós távolléte, lemondása vagy egyéb tartós akadályoztatása esetén az Elnök, - a következő közgyűlésig terjedő időtartamra – az Egyesület bármely tagját felkérheti a megüresedett Elnökségi tisztség betöltésére.
  3. Egyidejűleg legfeljebb egy felkért tisztségviselő lehet.
  4. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
  • az éves munkaterv és költségvetés elkészítése
  • az Egyesület vagyonának kezelése
  • javaslattétel Egyesületi tagok felvételére, ill. kizárására
  • javaslattétel tiszteletbeli tagok és pártoló tagok felvételére
  • minden olyan döntés meghozatala, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe
    1. Az Elnökség saját munkaterve szerint ülésezik. Akkor határozatképes, ha azon minden tagja jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza meg.
    2. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
    3. Az Elnökség évente a közgyűlést tájékoztatja a tevékenységéről.
    4. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
    5. Az Elnökség megválasztása:

A tisztségviselők megválasztása a Közgyűlésen nyílt szavazással történik. A jelenlévő tagok megjelölik az adott tisztségre az általuk legalkalmasabbnak tartott tagot, és egyben szavazatát le is adja a tagra. A legtöbb szavazatot megszerző jelölt lesz a megválasztott tisztségviselő. Megbízása 3 évre szól. A megválasztott tisztségviselő választás során történő visszalépése esetén a következő legtöbb szavazatot megszerző jelölt tölti be a tisztséget. Egyszerre csak egy tisztség ellátása lehetséges. A tisztségviselők megválasztásának sorrendje: Elnök, Elnökségi tagok.,,

  1.  Az Egyesület első elnöke: Dr. Ratkovics Ferenc, elhunyt

Az Egyesület jelenlegi elnöksége:

Fűke Sándor Csaba - 8220 Balatonalmádi, Erdő u. 16. anyja neve: Kurdi Katalin

Beregszászi Katalin – 2011 Budakalász, Mátyás király u. 9., anyja neve: Beregszászi Katalin

Schafer Elemér – 7090 Tamási, Bajcsy Zs. E. utca 53. anyja neve: Balázs Anna

 

 

  1. Tagozatok

 

  1. Az Egyesület tagjai közös, különleges célra, vagy szakmai alapon tagozatokat hozhatnak létre.
  2. A tagozatok szakmai önállóságot élveznek. Önállóan tanácskoznak és döntenek a tagozat dolgairól, intézik ügyeiket. Döntéseik szótöbbséggel születnek. Maguk közül képviselőt választanak.
  3. A tagozat az Alapszabállyal összhangban tevékenykedik, a tagozaton kívüli tagságra terheket nem róhat. A tagozat önmaga számára különleges szabályokat, feltételeket megfogalmazhat.
  4. A tagozat más szervek, személyek felé kötelezettséget csak a Elnökség tudtával, az Egylet képviseletére jogosult személy és a képviselő aláírásával vállalhat.

 

  1. Titkár

 

  1. A Titkárt a közgyűlés választja, akinek feladata az Elnökség munkáját segíteni, az Elnökségi ülések jegyzőkönyvvezetése, a tagokkal való kapcsolattartás, egyéb ügyeket intézni.
  2. A Titkár az Elnökséggel azonos időre, azaz 3 évre választódik.
  3. A Titkári tisztséget nem Egyesületi tag is betöltheti.

 

 

  1. Tisztségviselők

 

  1. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.
  2. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

 

  1. Képviselet

 

  1. A Elnökség és az Egyesület tevékenységét az Elnök irányítja.
  2. Az Egyesület törvényes képviseletét Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők képviselik.
  3. A Elnökség a képviseletre jogosultak körét írásban, megbízólevéllel bővítheti.
  4. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Egyesület Elnöke egyszemélyben gyakorolja.

 

  1. Felügyelő Bizottság

 

  1. Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely három tagból áll.
  2. A Közgyűlés a Felügyelőbizottság tagjait 3 éves határozott időtartamra választja meg. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
  3. A Felügyelőbizottság utólagosan ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását oly módon, hogy ülésén megvizsgálja és véleményezi az előző ülése óta a működés és gazdálkodás körben keletkezett összes dokumentumot.
  4. A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
  • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
    1. A Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - a döntéshozó szervet intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
    2. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
    3. A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
    4. A Felügyelő Bizottság jogosult etikai ügyekben döntést hozni.

 

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

 

  1. A Felügyelőbizottság tagjai tiszteletdíjban, nem részesülnek. A Felügyelőbizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
  2. A Felügyelőbizottság ülését bármely felügyelőbizottsági tag jogosult összehívni. A Felügyelőbizottság ülésére minden felügyelőbizottsági tagot a napirend, továbbá az ülés helyének és idejének közlésével kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a Felügyelőbizottság ülésének napja között legalább 10 nap időköznek kell lennie. A Felügyelőbizottság ülésének összehívása történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a felügyelőbizottsági tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette.
  3. A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon minden felügyelőbizottsági tag jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait a jelen lévő felügyelőbizottsági tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.
  4. A Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, azokról a Felügyelőbizottság sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelőbizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

A szavazati jog gyakorlásának feltétele az Egyesületi tagság, Közgyűlés Elnökségi ülés vagy Felügyelő Bizottsági ülés tartása esetén pedig további feltétel a tag személyes jelenléte vagy meghatalmazott útján való képviselete (a távszavazás szabályait jelen Alapszabály eltérően állapítja meg).

 

  1. A távszavazás szabályai

 

A tagok, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság úgy rendelkeznek, hogy ülés tartása nélkül is – e-mail-ben történő szavazás útján – határozhatnak a Közgyűlés, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben. Bármely kérdésben lehetőség van távszavazás elrendelésére. Ez esetben a határozat tervezetet a Titkárnak az Egyesület, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság minden tagjával e-mail útján kell közölnie, az Elnökség részére megadott, vagy utóbb írásban módosított e-mail címre történő megküldéssel, akiknek a közlést követő 15 napon belül írásban, az Egyesület e-mail elérhetőségére megküldve kell nyilatkozniuk a határozattervezet elfogadásáról, vagy elutasításáról. A szavazásra nyitva álló határidő leteltét követő 5 munkanapon belül az Elnök összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát (a továbbiakban: „összesítő jegyzőkönyv”). Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnök arról értesíti a tagokat, az Elnökséget vagy a Felügyelő Bizottságot, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – fentiek szerinti – összesítés időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnök 8 munkanapon belül köteles a tagoknak, az Elnökségnek vagy a Felügyelő Bizottságnak írásbeli vagy elektronikusan tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette.

 

Az e-mail útján a tagok, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság részére kiküldött határozat-tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül bármely tag jogosult a Közgyűlés összehívását kérni, amelynek az Elnök köteles eleget tenni, és a Közgyűlés, az Elnökségi ülés vagy a Felügyelő Bizottsági ülés összehívása iránt 8 napon belül intézkedni. Ez esetben az elrendelt távszavazás helyett az adott kérdést a Közgyűlés, az Elnökségi ülés vagy a Felügyelő Bizottsági ülés napirendjére kell tűzni, és arról a a Közgyűlésen, az Elnökségi ülésen vagy a Felügyelő Bizottsági ülésen szavazni.

 

Az összesítő jegyzőkönyvet és a meghozott határozatot, avagy elutasított határozatot – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni az Egyesület honlapján: www.hajoegylet.hu

 

 

  1. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

  1. A gazdálkodás szabályai

 

  1. Az egyesület az alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében vagyonával a hatályos jogszabályok, a taggyűlés által jóváhagyott költségvetés és belső szabályozás szerint önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja tagdíjának megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A tisztségviselők feladat- és hatáskörükben az egyesületnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
  2. Az Egyesület bevételei:
    1. a rendes és pártoló tagok tagdíjai és anyagi támogatásai,
    2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel
    3. költségvetési támogatás:
    4. pályázat útján vagy egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
    5.  az Európai Unió strukturális alapjából, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás
    6. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás
    7. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege
    8. az államháztartás alrendszereiből közszolgálati szerződés ellenértékeként szerzett bevétel
    9. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány
    10. befektetési tevékenységből származó bevétel
    11. a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevétel
  3. Az egyesület költségei illetve ráfordításai
    1. a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
    2. a gazdálkodási, vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
    3. az egyesület működési költségei, valamint a tevékenységeihez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
    4. a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költségek
  4. Az egyesület kettős könyvvitelt vezet.
  5. Vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, azt kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíthatja, továbbá a tagok részére nyereséget nem juttathat. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
  6. Az Egyesület Éves Költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodási irányelveket a Közgyűlés határozza meg az általa elfogadott Költségvetéssel, valamint a rövid- és hosszú távú célokkal. Az Éves Költségvetést a Titkár készíti el az Elnök segítségével, és nyújtja be a Közgyűlésnek. A gazdálkodásért az Elnök felelős.
  7. Az Egyesület Pénztárát a Közgyűlés által megválasztott Titkár kezeli. A Titkár a Pénztárból 50.000 Ft összeghatárig jogosult kifizetést teljesíteni és utalványozni, az ezt meghaladó összeghatár feletti utalványozásra az Elnök jogosult.
  8. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  9. Az éves tagdíj mértékét a Közgyűlés határozza meg, melynek befizetése a tárgyév január 31-ig esedékes, mely egyben a teljesítés napja is. A tagdíj a tárgyévre érvényes január 1 és december 31 között, vagy ha tag év közben nyer felvétel, akkor a felvétel napjától a tárgyév december 31-ig. A befizetés kizárólag az Egyesület bankszámlájára történő átutalással teljesíthető.
  10. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
  11. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
  12. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  13. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
  14. Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről jogszabályban rögzített módon köteles beszámolót készíteni. A beszámoló tartalma: mérleg, eredmény kimutatás, a kettős könyvvitel kiegészítő melléklete
  15. A beszámoló összeállításáról, és annak Felügyelőbizottság elé terjesztéséről az Elnök köteles gondoskodni. A Felügyelőbizottság jóváhagyását követően az Elnök a beszámolót - az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő év utolsó napjáig - a Közgyűlés elé terjeszti, amelyet a Közgyűlés egyszerű szótöbbségű határozattal fogad el.
  16. Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő év utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, mely kötelezettségének az Egyesület a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. Az Egyesület a beszámolót és mellékletet elhelyezi továbbá a honlapján is (www.hajoegylet.hu), melyen közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét az Egyesület legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
  17. Az Egyesület beszámolójába a Titkárral történő előzetes bejelentés vagy időpont egyeztetés után bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

  1. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

Az Egyesület adóellenőrzését az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

 

  1. VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

Az Alapszabály elfogadása után kérni kell a Veszprémi Törvényszéktől az Egyesület bejegyzését.

 

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a Titkárhoz való előzetes bejelentés vagy vele történő időpont-egyeztetés szükséges és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

Az Egyesület megszűnése:

  1. Jogutódlással történő megszűnés:

   Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet, és csak Egyesületekre válhat szét.

  1. A jogutód nélküli megszűnés okai:

     A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

Jelen egységes szerkezetű okirat szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen okirat módosítására az alapszabály 2.4.4, 2.5.2, 3.1.1, 3.1.2, 3.1.3, 3.1.4, 3.1.5, 3.1.6, 3.2.1, 3.2.7, 3.2.12, 3.5.2, 3.6.3, 3.6.5, 4.5.2,11, 4.5.3.4 pontjainak változása adott okot.

 

Balatonfűzfő, 2015. február 14.

 

 

 

Fűke Sándor Csaba

elnök

Szabályzat (pdf)

 

magyar